2013. június 30., vasárnap

54.fejezet- Megbocsátás vagy kitudja

54. fejezet

Meghoztam az új részt :) nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen sok helyről olvastok!Nagyon örültem mikor megláttam de nem is húzom tovább az időt meg úgy se olvassátok el ezt! De azért köszi ♥

Míra*

Nem bírtam megállni, hogy ne feküdjek be mellé. Valami azt súgta ha nem bocsátok meg neki akkor örökre elvesztem.Én ezt nagyon nem akartam. Mikor megmozdult gyorsan kipattantam mellőle. Nyomtam még egy puszit az arcára és kimentem. Lementem Liam-hez a nappaliba. Ép a takarót terítette le.
-Köszönöm,hogy megágyaztál és, hogy vigyáztál rá-ezzel megöleltem.
-Szívesen máskor is-mosolygott rám.-Most pedig feküdj le aludni biztos nagyon fáradt vagy.
-Rendben szia jó éjt majd még reggel beszélünk-intettem egyet és Liam-ből is már csak annyit látni,hogy megy fel a lépcsőn.
Nem tudok aludni. Olyan fél kettőkor értünk haza most hajnali 4 óra van. Össze vissza forgolódok. Nem bírom tovább. Kimegyek és iszok egy pohár vizet. Nem nagyon szeretem a csap vizet ezért a hűtőben keresgéltem. Kinyitottam a hűtőt és csak akkor vettem észre Niall-t ahogy ott ül az asztalnál. Nem kapcsoltam fel a villanyt ezért nem vettem észre előbb.
-Jézusom te mióta ülsz itt?-kivettem egy palackot becsuktam az ajtót és leültem mellé.
-Fél órája-a fejét lehajtotta és tovább nézegette az üres poharat.
-És miért nem alszol?-hülye kérdés volt.Valószínűleg a fejfájás miatt amit az a sok pia okozott.
-Nem tudok aludni  egy részt fáj a fejem másrészt rengeteg dolog kavarog bennem-lesütötte a szemét. Most legszívesebben megfognám a kezét. De nem lehet erősnek kell lennem. Itt leállt az eszme cserénk. Nem tudtam elszakadni az üvegtől. Csak bámultam és bámultam. Nem tudtam a szemeibe nézni. Egyszer csak megérintette a kezem. De rögtön vissza is húzta.
-Bocsi nem akartam-felállt az asztaltól és indult volna vissza a szobájába. Most ebben a pillanatban éreztem úgy hogy eljött az ideje annak,hogy megbeszéljük a dolgokat. Én se és Ő se bírta.
-Niall várj-kaptam el karját.
-Igen?-nézet rám kétségbe esett szemekkel.
-Beszéljük meg-elengedtem és elindultam a nappali fele.Nem kellet kétszer mondanom.Követtet be a napaliba.

Niall*

Mikor Míra behívott a nappaliba akkor azt hittem ott helyben ugrik ki a szívem a helyéről. Leültem vele szembe és hallgattam nem akartam beleszólni. Különben még jobban elcseszem.
-Niall azért szeretném megbeszélni veled ezt a dolgot mert már nem bírom. Nem bírom azt,hogy kerülni kell téged és nem bírom,hogy ez miatt a fiúkat is kerülnöm kell nagyon szeretlek de ezzel nagyon nagy sebet vájtál a szívembe.Ne kérd azt,hogy felejtsem el mert nem fogom és még egy ideig csak emiatt sem fogok veletek lenni. Kell nekem még egy kis idő, hogy leülepedjen. Ne kérdezd mennyi idő én sem tudom-a szemeiből könnyek folytak. Kezeimet nem tudtam vissza tartani attól,hogy ne töröljék le azokat. Mikor hozzá értem finom puha bőréhez csak úgy bizsergett a kezem. Remegett.Mikor hozzá értem felpillantott. Azok a barna szemek. Hirtelen elrántottam kezeim. nem tudtam mit csinálni.
-Míra nagyon sajnálom amit tettem nem is tudom miért csináltam.Ha alkoholt iszok elvesztem a fejem-nem tudtam folytatni. Ahogy rám néz rögtön elakad a szavam. Főleg ha könnyes szemekkel néz.
-Niall megkérhetlek valamire??-remélem nem azt fogja tőlem kérni,hogy tűnjek el örökre az életéből. Abba belehalnék.-Kapsz még egy esélyt de ne szúrd el kérlek-atya ég, hogy mi van el se tudom hinni. Nem volt merszem megölelni. 
-Rendben-elkezdtem vigyorogni mint a tejbe tök. Életem egyik legszebb napja. 
-Most viszont menj fel feküdj le aludni, nehogy észre vegyék a többiek-nem akartam nélküle aludni de ha ezt kéri akkor felmegyek. 
-Nem szeretnél feljönni hozzám ez a kanapé nem valami kényelmes-egy próbát megért.
-Nem tudom Niall majd még meggondolom-van rá esélyem. 

Nikoll*

Hajnalba meghallottam, ahogy Míra valakivel beszél. A hangja folyamatosan elcsuklott. De mikor meghallottam Niall hangját azt hittem kimegyek és megfojtom. Már megint kezdi ennek sose lesz vége. Ahányszor megbántja annyiszor fogom tökön rúgni. Kiosontam Zayn mellől. Sajnos csak a végét hallottam annak amiről beszéltek. Valaki jön fel. Na akkor most futás. Vissza huppantam amilyen gyorsan csak tudtam. Remélem nem vett észre.Hallottam ahogy becsukja az ajtót majd olyan 10 perc múlva valaki megint jön felfele.

2013. június 22., szombat

53.fejezet-Nehezen de haza hoztuk

53.fejezet

Sziasztok! itt az új rész remélem tetszeni fog :) Puszi jó olvasást

Míra*

Alig vártam már,hogy leszálljon a gép.. Nem lehet igaz ez az idióta semmit nem tud jól csinálni egy valamin kívül. Iszonyat jó énekes. Idő közbe leszállt a repülő és megkerestem a csomagjaim. Nem volt kedvem haza menni ezért felhívtam Liam-et.
-Szia Liam nem mehetnék fel hozzád??-nagyon nagy a hangzavar, úgy-hogy nem csodálnám ha nem hallotta volna meg.
-Miii nem hallottam mit mondtál?- a mi-nél el húzta az i-t. Hülyének fognak nézni ha elkezdek ordibálni a reptér kellős közepén??
-Csak azt kérdeztem, hogy felmehetek- e hozzád?-nem ordibáltam csak egy picivel hangosabban beszéltem.
-Nem hallok semmit írd le sms-be-ha nem 10 centire van a fülemtől a telefon akkor semennyire.
-Oké szia-meg se vártam a választ letettem és írtam neki egy sms-t.
Miután megkaptam a választ hívtam egy taxit és elindultam a ház fele.Végre megérkeztem.Na jó és most hogy fogok bejutni.Hát igen ezt most beszívtam.Küldtem még egy sms-t.Mit csinál ilyen sokáig már vagy öt perce írtam neki nem lehet igaz.

Liam*

Ajj Niall állj már le. Leütöm ha nem nyugszik le.Hol van már Zayn. Jöhetne segíteni.
-Zayn hol a franca voltál??-nem is kellet sokat magyaráznom neki megértette azt amit kellet.10 perc után vissza tudtam írni Mírának. Remélem bejut a lakásba és utána jön segíteni.Szóltam Harry-nek is,hogy segítsen Zayn-nek Niall-re vigyázni én addig kimegyek felhívom Mírát.
-Na szia sikerült bejutnod a házba??-mintha autó hangját hallanám a háttérbe.
-Szia igen de már úton vagyok a klubba-hála égnek. Végre úton a segítség.
-Rendben mennyi idő amíg ide érsz?-remélem minél hamarabb.
-Még olyat 5-10 perc addig ne csináljatok semmit maradjatok egy helyben jaa mielőtt el nem felejtem hol keresselek titeket?-nagyon remeg a hangja talán ideges?
-Gyere a pulthoz-indultam vissza hisz a fiúk nem hiszem,hogy bírnak még Niall-val.
-Okés szia-ezzel le is raktuk  a telefont és én rohantam vissza.
Pár perc múlva megláttam Mírát.Szerencsére gyorsan megtalált bennünket.
-Sziasztok Jézusom te meg hogy nézel ki és bűzlesz a piától-olyan fejet vágott amilyet még tőle nem láttam. De komolyan azt hittem ott helyben meghalok a röhögéstől.-Niall figyelj már rám.
-Niall kellj már fel a földről-ordítottam rá.
-El sem hiszem vissza tért hozzánk az én Angyalom-atya ég ez nem normális.
-Niall ha nem kelsz fel a lábamtól beléd rúgok és nem viccelek-A szőke megölelte Míra bal bokáját s azt puszilgatja.Míra próbálta lerázni de valahogy nem sikerült nekik.Nehezen négyen felrángattuk a földről megfogtuk és bedobtuk a kocsi hátsó ülésére.Míra mellém ült. Most megértem,hogy miért nem akar az ír gyerek mellet ülni.
-Minden rendben?-vettetem egy pillantást felé.
-Szerinted minden rendben??-nézet rám könnyes szemekkel.
-Bocsi hülye kérdés volt.
Ennyi volt a nagy beszélgetés.A srácokat a Direction házba vittem.Mire megérkeztünk szerencsére a haspók bealudt.Így könnyebb volt bevinni.Mondjuk a klubból is csak azért sikerült elhoznunk,hogy Míra mondta neki hogy ha eljön velünk akkor kap egy puszit tőle.Viszont a lakásba cipelés már nehezebb volt főleg, hogy nem akartuk felébreszteni.Négyen cipeltük fel Míra addig a konyhába keresett neki fájdalom csillapítót reggelre.Mire felcipeltük meghalt a bal vállam.De sikerült.Mindannyian kijöttünk és minket Míra váltott fel.

Míra*

Niall-től Liam jött ki utoljára.
-Ne csinálj hülyeséget-súgta oda.Nem értettem mire érti ezt de bólintottam egyet rá.-Megágyazok neked lent a nappaliba jó?
-Rendben köszönöm-vetettem rá egy mosolyt.
Bementem az én szőkémhez ha mondhatom így.Még mindig nagyon dühít amit művelt de most ahogy alszik olyan aranyos.Nem bírtam megállni,hogy....

2013. június 17., hétfő

52.fejezet Szeretem

52.fejezet

Bocsánat hogy ennyit késtem a résszel de mostanában elég elfoglalt vagyok és nem nagyon juttok géphez!! A ballagás meg most minden így egybe jött de mostantól több rész lesz vagyis megpróbálok többet írni :) de nem is fecsegek tovább jó olvasást!♥


Míra*

Valahogy úgy éreztem most lenne a legnagyobb szükségem az ölelésére.Nem ment nem ment neki a megbocsátás tudom vagy is remélem merni hogy nagyon megbánta de a megbocsátáshoz kell nekem még egy kis idő.Szemebe könnycseppek sorakoztak fel.A egy legördül jön a többi.Nem bírtam tovább eltört a mécses.Nem akartam előtte sírni.
-Niall kérlek most menj el nagyon szépen kérlek-Elindultam az ajtó fele.Kinyitottam neki.Ahogy a nyitott ajtón kiment vissza nézett és szemem sarkából láttam ahogy neki könyörgően vissza nézz.Nem tudtam a szemébe nézni.Az ajtót becsaptam neki dőltem és minden kijött belőlem.Neki dőltem az ajtónak  a térdemre hajtottam a fejem és úgy kezdtem el bőgni.most minden felgyülemlett feszültség kijött belőlem.Fél óra keserves sírás után a könnycsatornáim kiszáradtak.Nagy nehezen felmásztam a szobámba befeküdtem az ágyba és néztem a plafont.Volt már egy pár csalódásom az életben de ekkora pofont nem kaptam még tőle. Nem tudom mennyi ideig gondolkoztam ezen mikor azt veszem észre hogy hajnalodik.Igen most egyedül vagyok mivel a tesóm nincs itthon.Lehunytam a szemem és megpróbáltam aludni.

Niall*

Ekkora egy balfasz én se lehetek.Magamat se értem.Pont ezt a lehetőséget kellet elszúrnom.Egy csoda szép ajándékot adott az élet és most mindent elcsesztem.Nem tudtam mit csinálni így inkább vissza repültem Londonba.Hívtam egy taxit kimentem a reptérre és felültem a leghamarabb induló gépre.Út közbe elaludtam. Arra keltem hogy a hangosbemondóba  bemondják hogy megkezdjük leszállásunkat kérem kapcsolják be öveiket.leszálltam és felhívtam Liam-et,hogy jöjjön már értem.Kijött haza vitt.Egy szót se szóltam haza fele úton.Mikor megérkeztünk elköszöntem és ha nem szól akkor el is felejtem.Holnap egy interjú és egy koncert.
-Köszi,hogy szóltál-nagyon fáradt vagyok ma már csak arra vágyom,hogy végre ledőlhessek az ágyra Mírával ami sajnos nem fog össze jönni és aludni.Sose voltam még ilyen ramatyul.
-Minden okés haver??-már hogy lenne minden rendben.
-Nem nincs semmi se rendben mindent elszúrtam-ezzel hátat fordítottam és bementem a lakásba.Felkullogtam bedőltem az ágyba és aludtam.

~*~*~

Reggel a telefonom csörgésére keltem. Nem tudtam hol szól.Valahol az ágy mellet találtam meg.Meg se néztem ki hív.
-Hallo??-félig aludtam még.Azt se tudtam merre áll a fejem.
-Te meg mi a jó Istent képzelsz magadról miért mentél el hozzá és ki volt az aki megmondta neked hogy merre van most azonnal válaszolj Horan vagy kiheréllek!!-na várjunk csak egy kicsit hagy ébredjek már fel.Tehát a hangból ítélve Nikoll az és ki van rám akadva.Oké eddig eljutottam.
-Neked is szia Nikoll.
-Ne játszd itt nekem a jó kis fiút hanem most rögtön megmagyarázod mi a faszomat kerestél te ott nála és ki volt az az nem normális akitől megtudtad,hogy merre van-legjobb ébresztő komolyan.De most már elég lesz az üvöltésből.
-Jól van nyugodj már le...-nem hagyta,hogy befejezem a mondatom.Miért kell közbe vágnia.
-Nem nyugszom le.
-1. most keltem úgyhogy ne üvölts már 2. bocsánatot mentem hozzá kérni 3. a te édes drága barátodból sikerült kiszednem örülsz??-remélem most már lejebb veszi a hangerőt.
-Oké akkor mind a kettőtöket kiherélem nem szabadott volna oda menned te idióta ha vártál volna még akkor most nem lenne rád még jobban kibukva-ez az halkan beszél.-Akkora nagy barom vagy most ugye tudod hogy legszívesebben megfojtanálak....
Még két sor szitkozódást hallgattam végig és lerakta.Elmentem hideg vízbe gyorsba lezuhanyoztam felöltöztem és mentem az interjúra.Egész végig kussba ültem.Amikor kérdeztek válaszoltam ennyi volt a beszélgetésem ma.Koncert is eltelt.Egy kicsit jobb kedvem legyen beborítottam egy vodka narancsot.Utána még egyet és még egyet.Az est további részére nem emlékszem.Remélem nem csináltam még nagyobb baromságot.

Liam*

Niall rendesen bebaszott.Sose láttam még ennyit piálni.Ezzel az volt a gond hogy állandóan Mírát emlegette.Csak ösz-visz annyit,hogy szereti nem akarja elveszíteni és ennek az összes kombinációját felsorolta.Elmentünk bulizni.Ott még ivott.Kénytelen voltam felhívni Mírát.
-Szia Liam vagyok zavarlak?-ötödik csörgés után felvette.
-Szia nem miért?
-Van egy kis gond..-remélem tudok majd rá hatni.
-Mi történt ugye semmi komoly??-szegényt nagyon megrémíthetem mert nagyon remeg a hangja.
-Nem nyugodj csak Niall iszonyatosan be van piálva és ha nem jössz ide akkor félő hogy rámászik egy csajra akire azt hiszi, hogy te vagy-nagy csörömpölésre lettem figyelmes.Már egy ideje nem szól bele a telefonba.-Míra itt vagy??
-Igen itt vagyok.
-Jól vagy?
-Igen. Figyelj vidd haza  és fektesd le aludni  nincs jobb ötletem-nagyon remeg a hangja remélem nem sír.-Most nem tudok elmenni hozzátok.Sajnálom.-itt már biztos voltam benne,hogy sír.
-Rendben nyugodj meg nem lesz baja-hát amennyire bírtam lenyugtattam de nem hiszek a sikerében.
Niall felráncigáltam a szobánkba amilyen gyorsan csak tudtam.ilyenkor nem nagyon lehet neki parancsolni. Mint egy csecsemő nem figyel a dolgokra.

Míra*

Hála égnek nem volt itthon senki ezért meg tudtam lógni.Írtam egy cetlit a bátyámnak. Felültem a legközelebbi gépre és már uton is voltam London fele.Nem lehet igaz. Nem tud magára vigyázni. Sose fogom megérteni miért szeretem ennyire de most erősnek kell lenem és kikell bírnom hogy ne bocsásak meg neki egy könnyen.