Do not do this!

44.fejezet

A kép nem a történethez kapcsolódik.Ti már láttátok a One Way Or Another-t a fiúktól szerintem nagyon jó lett.:D 


Augusztus 3.

Louis*
Másnap későn keltem fel.Bár amennyire későnek mondható a 9 óra.Megállapítottam,hogy a kórházi székek nagyon kényelmelenek.Mindegy is ez.Mikor felkeltem Niall már fel le mászkált és a fiúk is ébredeztek.
-Jó reggelt srácok-nyújtózkodtam.
-Jó reggelt Louis-köszönt az egyetlen ír manó a bandából.
-Lejössz velem egy kávéért?-szükségem volt most egy kávéra nagyon fáradt vagyok.
-Igen megyek úgy is akartam én is inni-és elindultunk lefele.
Látszott rajta,hogy nagyon félti Mírát és nagyon izgul az állapota miatt.Egész nap ilyen feszült lesz.Király lesz a megbeszélésen. Upsz. El is felejtettem ma turné megbeszélés lesz délután egykor.Megvettük a kávé és már indultunk is vissza.Mire felértünk pont akkor jött ki az orvos Míra szobájából.
-Jó reggelt doktor úr bemehetünk hozzá?-ment oda Niall.
-Igen bemehetnek de ne keltsék  fel mert vissza aludt!-kérte tőlünk az orvos.
Óvatosan benyitottunk.Kár volt mert megnyikorgott az ajtó és erre rögtön felkelt a mi kis hercegnőnk.Mire gondolok nem hívhatom még gondolataimban sem így Mírát.Kipattantak a szemei és rögtön felénk nézet.

Míra*
Reggel aludtam és éreztem ahogy valaki kelteget.Azt hittem a srácok azok de nem az orvos volt.Nagyon fájt az oldalam meg moccanni sem bírtam.Még a levegő vétel is fájt.
-Jó reggelt Ms.Szabó hogy érzi magát?-kezdet el vizsgálni egy közép kórú úr.
-Hát elégé fáj az oldalam-válaszoltam és a fájdalomtól elhúztam a szám.
-Érthető-elővett egy injekciót és beadta gondolom a fájdalom csillapított.-Egy kis idő míg hat addig se nagyon mocorogjon és ajánlott hogy ne tegye mert akkor még jobban fájni fog-kiment és nagy nehezen vissza aludtam.Mikor megint nyílt az ajtó de most nyikorgott.Felriadtam rá.Az ajtó fele fordítottam a fejem és  az én szőkeségem és Louis lépet be.
-Szia kincsem-jött közelebb Niall és közben suttogott.-Hogy vagy?
-Sziasztok hát nem valami jól ahogy látjátok-húztam el a számat és próbáltam felülni de iszonyatosan fájt az oldalam.Úgy hogy úgy döntöttem fekszek tovább.
-Miért jöttél el otthonról?-jaj de jó csak ez a kérdés hiányzott.Most vagy soha.El kell neki magyaráznom menyire bánt az amit a repülő téren művel.Lehajtottam a fejem és a fehér takarót néztem.A szememből egy-két könnycsepp is kicsordult.-Míra mi a baj?-ült le az ágyra és megfogta a kezem.Reflexből elkaptam.
-Niall ez csak az én hibám-és újabb könny folyt le arcomon.
-De hogy is nem a te hibád hanem az au...-muszáj volt közbe vágnom.
-Nem nem az hanem ez az egész ha nem jövök ide nem történik mind ez tudod hogy én csak a nyakatokon lógok-fel néztem rá és láttam ahogy könnyek gyűlnek a szemébe.
-Nem nem vagy a nyakunkon te hozzám tartozol és nem hagyom hogy bármi hülyeséget csinálj-fogta meg ismét a kezem.-Louis magyarázd el neki, hogy ez egyáltalán nem így van.-Állt fel mellőlem és indult el az ajtó felé.
-Niall ne menj ki kérlek!-szólt utána remegő hangon.

Niall*
Nem tudom mi ütött Mírába de ez most szíven ütött.Nem tudom ki és mit mondod neki de rosszul eset hogy ezek a szavakat hallom.Hirtelen kinyílt az ajtó.Netti rontott be.
-Úristen mi történt veled és veled meg beszélni valóm lesz-bökött felém.Ahogy rám nézett Netti.Azt hittem ott helyben megöl.Nem bírtam tovább inkább kijöttem.A szemem sarkából láttam ahogy utánam néz.Kirohantam a kórházból és a közeli kis parkba pihentem meg.Leültem a padra és a kezembe temetem fejem.Valaki a vállamhoz ért.
-Niall minden rendben?-hasonlított a hangja azéhoz akit soha nem tudnék a fejemből kiverni.
-Nem semmi sincs rendeben Netti-nagyon dühös lettem.-Egyik pillanatban azt mondja semmi baj nincs köztönk és nem foglalkozik a történtekkel máskor meg azt,hogy nem tudja túl tenni magát-fakadtam ki magamból.
-Elmondott mindent és megértelek mind  a kettőtöket-ült la mellém.-Elmondta mennyire megbántad és nem tudod te se elfelejteni de mostanában  rengeteg utálkozó levelet kap!-hát ez a baj.El mondhatta volna.
-Ez a baj az utálkozók?-fordultam felé.Megnyugodtam.Vagyis nem csak most már tudom mi a baja és tudom nem az amire számítottam.
-Igen ez a gond-állt fel mellőlem.-Jobb lenne ha megbeszélnétek.
Elment és megint egyedül ücsörögtem.Volt időm ezen gondolkozni.A telefon csörgése zökkentet ki.
-Szia Niall merre vagy?-szólt bele Liam.
-Szia a közeli parkban vagyok miért?
-Csak mert  kéne menni a megbeszélésre-upssz de jó ez ki is ment a fejemből.
-Rendben máris megyek.
Letettem a telefont.Össze szedtem gondolataimat és elindultam.