Feltört érzések

19.rész

Míra*

Nikoll egész úton míg a cukrászdába mentünk nem szólt egy szót sem. Látszót rajta hogy nem érezte jól magát Zayn miatt.
-Nikoll mi a baj? nem szóltál egy szót egész úton!-kérdeztem tőle.
-Semmi se.-mondta és a szemét lesütötte.
-De valami bajod van mert máskor be nem áll a szád.-világosítottam föl.
-Tényleg nincs semmi bajom csak egy kicsit fáradt vagyok.-mondta de éreztem hogy nem ennyi a baja.
Bementünk a cukrászdába én rögtön a kötényemért mentem de Nikoll a wc-be rohant.Csak annyit hallottam,hogy csapódik az ajtó és el kezd sírni.
-Nikoll.Mi a baj??Engedj be.-utasítottam és elkezdtem kopogni.
-Ne lécci most hagy békén kérlek.-válaszolt de én akkor sem adtam fel.
-Engedj be és akkor tudok segíteni.Kérlek Nikoll.-addig lécciztem neki míg be nem engedett.
Végre sikeresen beengedett.Leültem mellé és elkezdtem faggatni.
-Mi a baj miért sírsz?-csak meg kérdeztem és már láttam hogy könny szökik a szemébe.Erre én oda mentem hozzá áttöleltem vigasztalás kép.

Nikoll* 

Nem tudtam másra gondolni csak arra a képre. Először egy kicsit haragudtam Zayn-ra de aztán nem valami megváltozott. Nem tudom hogy mi de valami nagyon.Furcsa érzések törtek fel bennem. Nem tudtam másra gondolni mint Zayn-re. Muszáj volt valahova elrohannom.Nem bírtam tovább.Egyszerűen kitört belölem minden hogy nyár elején még tudtam ki vagyok igazából most meg keresem azt az ént aki tudja tényleg tudja hogy mit akar mert most igazán nem tudom.Berohantam a személyzeti wc-be és elkezdtem zokogni.Míra uttánam rohant nem akkartam beengedni de addig léccizet még beengedtem.Bejött és megint csak az van hogy nem tudom mit csináljak.
-Nikoll mi a baj.-kérdezte és én retenetesen elkeseredtem.
Nem találtam azokat a szavakat amikkel eltudnám magyarázni hogy igazából mi a bajom.
-Igazából nem is tudom nem tudom.... mit érzek Zayn iránt.-próbáltam küszködni a könnyeimmel de nem tudtam ki jött belőlem. Mi előtt elmondhattam volna a mondani valómat az előtt Míra megölelt.Jól eset. Kicsit könnyebb volt így már beszélni hogy kicsit nyugodtabb vagyok.
-Figyelj először is nyugodj meg.-mondta és adott egy zsepit.-Na jobban vagy most már?-kérdezte.
-Igen egy kicsit jobban.-mondtam és próbáltam egy kis mosolyt varázsolni az arcomra.
-Akkor jó.Tehát mi a baj?-kérdezte meg még egyszer.
-Hát igazából nem tudom..... nem tudom hogy... mit érzek Zayn iránt.-mondtam egész nehézkésen.
Hebegtem-habogtam össze vissza nem találtam a szavakat.Még mindig rosszul éreztem magamat de mégis kicsit jobban.
Egyszer csak Míra előkapja a telefonját é elkezd pötyögni.
Nem tudtam elképzelni kinek és minek ír csak írt és írt szerintem Niall-nak ír. Mikor végzet akkor csak rám nézet és elkezdet mosolyogni.