Tériszony

39.fejezet

1 héttel később*

Zayn*
Itt vagyunk nálunk  már több mint egy hete.Voltunk bulizni és elmentünk azokra a helyekre ahol életem néhány meghatározó pillanata történt.Még egy hétig itt leszünk így valamivel el kell töltenünk az időt.Így arra gondoltunk elmegyünk egy hétvégére.Egy olyan hétvégére ahol mindenki jól érzi magát, tehát elmentünk egy aqua world-be ahol minden van. A csúszdáktól kezdve a szaunáig.Első körbe bementünk egy sima medencébe.Fél óra múlva már nyaggatott Safaa, hogy menjek már vele csúszdázni. Nikoll csak nevetett majd ő is kiszállt a meleg vizű medencéből és utánunk jött.
-Na és melyikre szeretnél menni?-kérdezte a húgomtól kedvesen. Safaa odarohant hozzá meg fogta a kezét.
-Arra-mutatott a hatalmas szivárvány színekben pompázó, össze-vissza csavargó csövekre.
-Hmmm, nem rossz ötlet-vetettem oda.
Felsétáltunk a azon a lépcsőn, amelyik a csúszda "bejáratához" vezetett. Igen, külön bejárata volt. Ez nem egy egyszerű csúszda volt, hanem egy hatalmas, tágas cső. Az emelvényen ahonnan a 4 -kék,zöld,piros és sárga-csúszda indult megkérdeztük Safaát, hogy melyiknek akar lecsúszni. A csúszdacsövek egyenesen indultak, de másfél méter után egymásba gabalyodva értek véget. Fentről nem is lehetett látni, hogy melyik irányból fogunk megérkezni, ezért egy másik szemszögből úszómester irányított minket.
-Legyen a sárga-mondta hosszaz huza-vona után a húgom.
-Okés, akkor figyi Nikoll én lecsúszok Safáával, hogy biztonságosan érjen véget az út. Te pedig gyere közvetlen utánunk, amint int, hogy indulhatsz-böktem a fejemmel az úszó mester felé, aki egy síppal és a kezével irányíthatta a fürdőzőket.
-Ööö..Zayn-szólalt meg Nikoll kissé remegve.
-Igen?-fordultam hátra.
-Az...van...hogy..én nem nagyon bírom a magasságot-nyögte ki.Olyan szinten remegett,hogy ne tudtam mit csinálni lecsúsztam a húgommal és vissza jövők érte.Szerintem nem volt annyira vészes de láttam Safaan,hogy nagyon bepörgött ettől a csúszdától.Vissza ment addig Doniyahez én pedig felmentem gyorsan Nikollért.Úgy gondoltam gyorsabb ha lifttel megyek.Felértem és Nikoll a úszógumin ült.
-Itt vagyok-rohantam oda hozzá és felpattant.
-Nagyon rossz?-kérdezte tőlem kissé ideges tekintettel.
-Nem annyira nem vészes-villantottam rá egy biztató mosolyt amitől úgy látszik megkönnyebbült.-Mehetünk?-fogtam meg kezét-Nem kell félned itt vagyok és ott leszek bent veled a csőben-próbáltam minél olyanabb fejet vágni amitől nem fog még jobban félni.
-Felkészültem-mondta olyan hangsúlyban amibe kicsit beleremegett a hangja.
-Biztos?
-Igen-és úgy szorította kezem ahogy még soha.Most tudtam meg,hogy milyen ereje van.
-Akkor indulás-ültünk be az úszógumiba és végig fogtam a kezét.-Sikíts ha akarsz!-szóltam neki és már sikított is.Lassan a vég fele jártunk és még egy sikítás elhangzott.Leértünk a végéhez.Azt vettem észre hogy a másik kezével a fejét fogja.
-Jól vagy??-álltam fel mögötte.
-Persze csak szédülök nagyon-biztos voltam benne amint feláll azonnal elesik így a karjaimba vettem.-Jól vagyok tegyél le-jelentette ki de én nem engedtem.
-Mi történt?-kérdezte Waliyha mikor oda értem a barátnőmmel a kezemben.Leraktam egy nyugágyra.
-Semmi se csak Nikoll nem bírja a magasságot-közöltem vele.-Jobban vagy?-kérdeztem.
-Hát nem nagyon de túl élem-és megint a fejét fogta.
Kimaradtam vele a parton.Safaa most Walyhat piszkálta,hogy menjenek a csúszdákhoz.Végül bele egyezett de csak azzal a feltétellel engedte anya el őket ha nem mennek a legnagyobbon.

Nikoll*
Mikor leértünk a csúszdán azt se tudtam,hogy merre vagyok.A fejemhez kaptam mert elkezdet velem forogni a világ.Hirtelen nagyon rosszul lettem.Éreztem amint felállok rögtön a földön kötök ki.Így nem is próbáltam fel állni.Egyszer csak nem éreztem a talajt.Zayn felemelt.Kérleltem,hogy tegyen le nem tette.Megint érezte magam alatt a szilárd talajt.Végre lettet.Halottam ahogy valakivel beszél majd leült.Nem kellet volna lecsúsznom.Most már mindegy.
-Zayn szerintem én haza megyek-jelentettem ki.Nem akartam így a itt lenni.Nagyon nem éreztem jól magam.
-Gyere felviszlek a szobánkba-és megint megemelt.
-Kérlek rakj le most már feltudok állni-kérleltem nem akartam,hogy megszakadjon.
-Zayn mi történt?-már csak ez hiányzott.Az anyukája meg az apukája.Végre vissza rakott a székre.És oda ment a szüleihez.Halottam ahogy elmeséli nekik az esetet.Halkan felálltam és elindultam.Nem akartam,hogy felvigyen inkább egyedül szeretem volna lenni ilyen állapotban.Valahogy elvánszorogtam a liftig.Egyre rosszabbul voltam.Úgy éreztem mindjárt össze esek.Egyszer csak a földön kötöttem ki.Egy kezet éreztem megint ami körbefog és mozgunk.
-Hol vagyok?-szólaltam meg.
-Elájultál a liftnél így most viszlek fel-mély hang beszélt hozzám de nem tudtam beazonosítani hogy ki volt az.Kinyitottam a szemem és láttam ahogy a lift pont megáll.Rám mosolygott az illető és valahogy nem tudtam ki az.Egy idegen srác.Lefektetett a folyosón lévő kanapéra és megint egy hangot hallottam távolról ami egyre közelebb jött.A nevemet kiáltotta folyamatosan.
-Úristen jól vagy?-jött oda hozzám és fogta meg kezem.
-Nagyon szépen köszönöm, hogy felhoztad de innentől már tudom intézni-ismertem fel Zayn hangját amint mellettem térdel.
-Szívesen és te meg vigyáz magadra-szólt oda nekem.
Elkezdett kapkodni Zayn.Gondolom a kulcsokat kereste.Kattant a zár.Felültem és megpróbáltam a lábamra állni de vissza estem a fotelre.
-Na gyere kapaszkodj belém-fogtam meg karját és nagy nehezen sikeredett segítséggel felállnom.-Miért indultál el egyedül?
-Mert nem akarok a terhetekre lenni és azt akarom hogy érezd jól magad és ne mindig engem less,hogy mit bénázok-ültetettet le az ágyra.
-De nem vagy a terhemre se anyáéknak-nyomot egy puszit az arcomra.
-De igen most is velem kell foglalkoznod és nem tudsz kikapcsolódni-dőltem le.
-De én tudok piheni és neked is azt kéne-ült továbbra is mellettem.-Hozok jeget.
-Oké köszi-kuporodtam össze.

Kínos valomás

38. fejezet
Bocsánat,hogy ilyen későn hoztam az új részt csak nem volt időm sem energiám.Remélem nektek nem sikerült olyan rosszul a felvételi mint nekem.



Louis*

Már két napja Írországba vannak Niall-ék.Egyre jobban azt érzem,hogy hiányzik Míra.Valahogy elkellet terelnem a figyelmem ezért felhívtam Harry-t és Liam-et.
-Csáá-szóltam bele a telefonba mikor felvette Liam.
-Szia Louis.-nem nézhetett hülyének hogy így szóltam bele a telefonba.
-Nem akarsz eljönni velem valahova?-kérdeztem rá.
-Aha és hova gondoltad?
-Hát igazából arra gondoltam hogy te és Harry eljöttök velem bowlingozni-a bowlingot azért választottam mert mind a hárman szeretjük.
-Jó rendben mehetünk.
-Oké akkor már csak Harry-t kell felhívnom-ő biztos bele fog egyezni.
Letettem a telefont és már tárcsáztam is Harry számát.Az ötödik csöngésnél vette fel.
-Szia mit szeretnél?-lehet megzavartam valamit.
-Szia megzavartalak valamiben?-kérdeztem rá a biztonság kedvéért.
-Nem nem zavartál meg semmit-húú megnyugodtam.
-Akkor jó.Csak azért hívtalak,hogy nem szeretnél eljönni velem és Liam-mel bowlingozni?-remélem eljön mert szeretnék vele beszélni.
-Aha mehetünk.
-Oké akkor ott találkozunk.
Leraktam és már készülődtem is.Fél óra múlva már vettük is át a cipőket.Elkezdtük a gurításokat.Mivel a hangulat még nem indult be kellő képen ezért kértünk egy-egy italt.A játék vége fele járhatunk míg az italok megtették a hatását.Jól berúgtunk.Mikor már azt se tudtuk,hogy hanyadik poharat gurítjuk le elkezdtünk beszélgetni.
-Hé Harry tudod múltkor-csuklottam egyet.-beszéltem neked  a haveromról akinek bejön a haverja csaja.Megint dumáltam vele és elmesélte, hogy elutaztak de neki egyre jobban hiányzik Míra-uppsz kimondtam a nevét remélem nem fog rájönni.-  és nem tudja kiverni a fejéből szerinted mit csináljon?
-Várj a csaj neve Míra?-nézet rám furcsán és elgondolkozott.
-Hát lehet nem is így hívják a csajt-próbáltam magam kihúzni mikor csatlakozott hozzánk Liam.
-Miről maradtam le?-kérdezte és nézet rám és a göndör fürtös gyerekre.
-Csak arról,hogy Louis most valta be hogy tetszik neki Míra-nézet Liam-ra elég érdekesen.
-Louis tudod,hogy nem tetszhet hisz Niall barátnője-háborodott fel.
-Tudom de nem tudok mit kezdeni gyönyörű lány és kedves és tudnám még sorolni.
Ezzel a mondattal abba is hagytuk a beszélgetést.

Harry*
Mikor már meguntuk a bowlingozást és a beszélgetést elindultunk haza.Mivel én és Louis jól leittuk magunkat csak Liam nem ezért haza vitt minket.Mind a hárman kocsival jöttünk ami nem jó mert így vissza kell jönnie a kocsikért.Először haza vitt engem és Louis-t.Egész úton azon agyaltam miért lett ez így miért tetszik a haveromnak a haverom barátnője.Nagyon rosszul érezheti magát, hogy egy olyan lány tetszik neki akit nem fog megkapni egy jó darabig.Miután haza hozott Liam lefeküdtem aludni.Nagyon kifáradtam és még a pia is rá tett.Egyszer felkeltem hányni de utána nagy nehezen de vissza tudtam aludni.

Este további része

37.fejezet

Niall*

Elengedtük egymást.Nagyon örülök,hogy ilyen barátnőm van.Nem csak azért mert szép kedves aranyos humoros és még sorolhatnám, hanem azért mert megért  és tudja mindig,hogy mit kell tennie.Mindig tudja mit  kell csinálnia.Még mielőtt eljöttünk vettem neki egy apróságot így hónap fórdúlónkra.
-Van még egy apróság amit szeretnék átadni-mosolyogtam rá és engedtem el a derekát hátha hagyja hogy elmenjek érte.
-Igen és mi az?-nem akart leszállni rólam.Bár nem bántam.
-Ha elmehettek érte megtudod-Felállt így eltudtam menni az ajándékáért.
Gyorsan felrohantam a dobozkáért.Berontottam a szobámba és elkezdtem kutatni.Meg is találtam a szekrényem alján.Vissza mentem a konyhába és leültettem az ölembe.Előhúztam a dobozt a hátam mögül.
-Ezt neked vettem-nyitottam ki a dobozt amibe egy ezüst nyaklánc volt a medál pedig egy szét nyithatós szív amibe egy kép van kettőnkről.
-Úristen Niall ez gyönyörű-tátotta el a száját.-Köszönöm szépen és ez az a kép a kedvenc képem kettőnkről.
-Igen azért ezt raktam bele mert szerintem ez a kép a legjobb rólunk-én is nagyon szeretem azt a képet mert mind a ketten hülyén nézünk ki rajta.Még Zayn csinálta a cukrászdába és ép röhögünk rajta.
-Imádom!-jelentette ki.-Felraknád?
-Hát persze-és ezzel megfordult és felraktam neki a nyakláncot.
-Köszönöm.
-Nincs mit.

Míra*

Mikor megláttam az a nyakláncot azt hittem ott helyben ájulok el.És az a kép benne.Istenem valami csodás ajándékot kaptam tőle.Azt hittem ott helybe elsírom magam.Viszont olyan rosszul érzem magam,hogy én elfelejtettem ezt az egészet.Szegény most vajon mit érezhet.
-Niall nagyon köszönöm ezt az egészet nem tudom hogy hogyan ment ki a fejemből-kértem bocsánatot.
-Nem is szeretnék mást tőled így  csak annyit, hogy légy velem öröké-szemem sarkába könnyek gyűltek.
-Ez  egy olyan kérés amit biztosan meg fogok valósítani-itt a átöletem és a mellkasára hajtottam fejem és lefojt az arcomon egy könnycsepp.
-Miért sírsz?-fogta meg fejem hogy nézek rá.
-Csak azért mert nem szeretnélek elveszíteni soha!-jelentettem ki.
-Én is szeretlek és senki semmikor nem fog minket szétszedni!-de aranyos.Remélem így is lesz.
Elkezdtem elpakolni a konyhát.Niall segített amit csak tudott.Miután végeztünk azután felmentünk a szobájába.Már olyan este 11 fele járhatott úgy hogy nagyon fáradt voltam.Kimerítő nap volt.Gyorsan lezuhanyoztam utánam az én szőke hercegem.Befeküdtünk az ágyba és öt perc múlva már a karjaiban aludtam.

Másnap*

Reggel mikor felkeltem Niall engem nézet.
-Jó reggelt-köszöntöttem jó kedvűen.
-Neked is édes hogy aludtál?
-Én nagyon jól és te?-nem tudom mikor kelt fel de nagyon jó mellette kelni.
-Én is jól-a mondat végén nyomott egy puszit a homlokomra.
-Mit terveztél mára?-kérdeztem rá.
-Hát.. reggel míg te aludtál addig felhívtam Nathan-t és elhívtam Shanit és őt ide hozzánk-ez komoly ennél már jobb nem is lehet.
-És mit mondott eljönnek?-mosolyogtam rá.
-Igen jönnek.
-Jaj de jó-nagyon megörültem ennek mert úgy vettem észre Nathan nem nagyon bírja Niall-t.Így most jobban megismerkedhetnek.

Furcsa képsorok

36.fejezet

Míra*

Olyan jó Shanit látni.És az is tök jó,hogy Nathan a pasija.Szőkeségem bár régen barna volt most már szőke.Nagyon boldog és ezt jó látni.Én is vissza tértem a fellegekből a földre.Vissza mentem az én szőke hercegemhez.
-Olyan jó téged újra látni-mondtam szőke és perverz barátnőmnek.
-Igen téged is főleg egy olyan fiúval mint Niall-elmosolyodott.-Nagyon össze illetek és biztos vagyok benne
,hogy vigyáz is rád.
-Igen vigyáz rám és remélem Nathan te is vigyázol a barátnőmre mert ha nem velem gyűlik meg a bajod-fenyegetem meg a srácot.
-Vigyázni fogok rá megígérem.
-Azért.
-Na jó mi megyünk-indultak el.
-Várj ad már meg a teló számod ha már a így találkoztunk.
Lediktálta én elmentettem elköszöntünk és mentünk is.Elindultunk én még egyszer hátra pillantottam.Nem tudom miért.Biztos megszokásból.De mikor hátranéztem elég érdekes látványba volt részem. Nathan húzza Shanit egy bokor felé.Lehet hogy csak félre értem.Elég érdekes volt.
-Mi a baj?-kérdezett rá az én kék szemműm.
-Semmi csak elgondolkoztam-adtam rá a gyors választ.
-Hát azt vettem észre mert vagy négyszer kérdeztem valamit-húzta el a száját.
-Most már figyelek.
-Oké tehát megkérdezem még egyszer.Mehetünk haza?-szép lassan kérdezett rá hátha nem figyelek.
-Igen mehetünk.
-Okés-elmosolyodott.
Oda fordultam hozzá átkaroltam a nyakát és megcsókoltam.A csók köbe elmosolyodott mire én is.Már hiányzott ez a csókja.
-Ezt miért kaptam?-kérdezte mikor elengedtem.
-Azért mert szeretlek és már nem haragszom annyira-mondtam neki de még mindig a nyakát ölelve.-és végig gondoltam ezt az egészet.
-Igen de jó ennek nagyon örülök-annyira imádom mikor így mosolyog teljesen őszinte.
-Megyünk.
-Igen-elengedtem és az ujjaink össze fonódtak így mentünk tovább.

Niall*

Mivel ma vagyunk egy hónapja hogy együtt vagyunk így szerveztem Mírának egy kis meglepetést.Anyukámnak még mikor elindultunk gyorsan írtam egy sms-t.Főzzön valami finom kaját meg terítsen meg.Tudom ennek így sok értelme van.De azt is megbeszéltem vele hogy míg én elmegyek gyorsan a boltba valami ürüggyel ő addig lefoglalja.Már majdnem a ház előtt voltunk.Pár perc múlva ott is voltunk. Kinyitottam az ajtót előtte és beinvitáltam.
-Köszönöm-mosolygott és adott egy cuppanós puszit.
-Nincs mit hölgyem-viszonoztam de én a szájára.-Szia anya megjöttünk-ordítottam el magam.
-Sziasztok hogy telt a napotok?-kérdezett rá.
-Szerintem nagyon jól sikerült-válaszolt helyettem is.
-Akkor jó-intett egyet a fejével anya és ezt olvastam ki a szeméből "gyere a konyhába".
-Míra menj fel én is megyek mindjárt-csak hogy ne legyen feltűnő.-Igen mit szerettél volna?-kérdeztem rá.
-Mindjárt kész a kaja szólj neki hogy elugrasz a boltba mert nincs itthon kenyér meg sajt!-bólintottam és már indultam is felfele.Benyitottam a szobámba és ép a telefonját nyomkodta az ágyamon feküdve.
-Mindjárt jövök csak elmegyek a boltba-bementem hozzá leültem és nyomtam egy puszit a homlokára.
-Rendben.
Felálltam elvettem a tárcám és már rohantam is.Szóltam anyunak,hogy elmentem és rohantam ki a kocsihoz.
Elmentem a virágoshoz és vettem 9 igazi rózsát és 1 műt.Utána elmentem gyorsan vettem kenyeret meg sajtot.Sietnem kellet nehogy feltűnjön neki.Mindent megvettem és indultam is haza.Anyának írtam egy sms-t hogy most menjen fel Mírához beszélgetni míg én meggyújtom a gyertyákat és átöltözöm. Előkészítettem földszinti fürdőszobába a ruhámat.Bementem a virágot beraktam egy vázába a sajtot a hűtőbe a kenyeret meg a helyére.Elmentem átöltözni.Most kivételesen elegáns leszek ezért egy fekete gatyát egy sima fehér pólót és egy fekete zakót.Felszóltam nekik, hogy jöjjenek le.Bementem a konyhába kivetem a vázából a virágot és ott álltam a gyertya fényben.Mikor beléptek Míra jött elől és le volt döbbenve.
-Boldog Hónap Fórdúlót!-húztam elő a hátam mögül a csokrot és elindultam felé.Mikor oda értem hozzá a nyakamba ugrott és elkezdett sírni.
-Úristen neked eszedbe jutott nekem meg nem-ezt már zokogva mondta.Elsült egy vaku.Anya csinált rólunk egy képet.-Köszönöm Niall és neked is Boldog Hónap Fórdúlót!-Megcsókoltam gyengéden.Még egy képet csinált drága anyukám.Elengedtük egymást levegő hiány miatt és megkértem, hogy most már egy normális képet is csináljon.Készen lettünk.Leültünk az asztalhoz illedelmesen kihúztam a széket Mírának.
Nagyon jó hangulatba telt a vacsi.A végén lehozzam a gitárom és énekeltem neki egyet.Ezután megint beszélgetünk.
-Míra csukd be a szemed!-mondtam neki.
-Miért?
-Csak csukd be!
-Rendben-becsukta a szemét.Nem tudja hogy mi vár rá úgy hogy megértem, hogy nem meri becsukni.
-Mit látsz?-kérdeztem.
-Semmit-adta a rövid választ.
-Igen valahogy így nézne ki az életem nélküled!-erre kinyitotta a szemét.
Oda jött hozzám és az ölembe ült és megölelt.
-Szeretlek Niall-egy gyengéd csókot lehelt ajkaimra.
-Én is szeretlek!-viszonoztam a csókot és dereka köré fontam kezeimet.

Találkozás

35. fejezet

Míra*

Megérkeztünk Írországba.Niall anyukája kijött értünk a reptérre. Beszélgettem vele megismertem.Nagyon kedves és szimpatikus.Megérkeztünk és elkezdtünk főzni.Megtanított egy érdekes ételre.Vagyis hát nekem érdekes nekik valószínűleg nem az. Beszélgetünk még egy kis ideig.Aztán elmentünk aludni.Én már személy szerint nagyon fáradt voltam.A pasimmal elkezdtünk valami filmet nézni.Már az első  5percen bealudtam.Az még halódtam ahogy kikapcsolja a tv-t.Szép óvatosan lejem csúsztatott mert nem akarta,hogy félig ülve félig feküdve aludjunk.Reggel mikor felkeltem akkor a mellkasán ébredtem.Szerintem megszokásból feküdtem rajta.Tehát mikor kinyitottam a szemem engem nézet.
-Jó reggelt szerelmem-köszöntött és adott egy csókot.
-Jó reggelt drágám-haragudtam rá még egy kicsit de nem volt kedvem elfeküdni mellőle.Rá mosolyogtam és viszonoztam a csókot.
-Hogy aludtál?Vagy mit álmodtál?-kérdezte.
-Jól aludtam! És hát elég durvát álmodtam miért?-néztem rá furcsán.
-Hát csak azért mert álmodba ordibáltál velem meg majdnem megfojtottál úgy kellet lefeszegetnem a kezedet a nyakamról-úristen ilyet csináltam volna álmomban.Atyaúristen ne már.
-Komolyan?-néztem rá kerek szemekkel.
-Igen és alig akartad elengedni a nyakam.Majdnem felkeltettem anyut,hogy segítsen de mikor már kiabálni akartam elengedtél-Jézus Máriám azt hittem nem szoktam ilyeneket csinálni.De ezek szerint igen.-Áruld már el,hogy mit álmodtál!
-Szerintem azt te nem akarod tudni!-vágta rá rögtön a választ.-Mit reggelizünk?-kérdeztem rá téma terelés képen.
-Mit szeretnél enni és mit szeretnél ma csinálni?
-Nekem mindegy,hogy mit eszünk és én ma azt terveztem talán megmutathatnád a nevezetességeket-kíváncsi vagyok nagyon arra a környezetre ahol a pasim felnőtt.
-Oké.Menjünk reggelizni anyu már biztos csinált valami kaját.
Mielőtt lementünk felöltöztünk és lementünk.Így is volt mire lementünk Maura már tálalt.
-Jó reggelt gyerekek hogy aludtatok?-nézet rám mosolyogva.
-Hát én jól de Niall annál rosszabbul-húztam el a számat.
-Miért?-nézet rám furcsán.
-Hát azért mert állítólag álmomban majdnem megfojtottam.
-O-o így már értem-sóhajtott fel.-Niall mit csináltál? mert azt olvastam egy cikkbe hogyha valaki álmában bántja a párját akkor akkor adja vissza neki a sérelmeket.-igen de jó ezt tudni akkor valószínűleg a csókot adtam vissza.
-Hát.... ez hosszú-adta a kérdésre a választ Niall és megszorította a kezem.
Megreggelizünk és megbeszéltük hogy merre megyünk a nap folyamán és körülbelül mikorra érünk vissza.

Niall*

Egész reggeli alatt arra gondoltam, hogy vajon anyának menyire tűnt fel,hogy Míra haragszik még rám.Még nem mondtam el neki de Mírának mondtam,hogy olyan ruhát vegyen fel amiben nem fog fázni.Míg felment én addig anyának beszámolok.
-Tehát anya.... arról van szó...hogy.. öm amikor elkezdted emlegetni az a cikket akkor nem mondtam el még neked valamit ami még nagyon friss-ledöbbent szerintem hirtelen arra gondolt,hogy Míra terhes vagy valami ilyesmi.
-De ugye nem az amire gon....-nem hagytam hogy befejezze rögtön a szavába vágtam.
-Dehogy is nem terhes vagy valami-megnyugodott.
-Akkor?
-A volt barátnőm..... a reptéren..... lesmárolt...és össze kaptunk.....de már kibékültünk de én még mindig haragszom magamra-mikor befejeztem a mondatott anya megölelt és a fülembe suttogta,hogy ne legyek magamra mérges mert ha Míra megbocsájtott akkor nem kell haragudnom önmagamra.De nekem akkor is bűntudatom van és valahogy ki kell engesztelnem Mírát.Valaki megszólalt hátulról hirtelen nem tudtam ki az de rájöttem, hogy az én Sütim az.Mostantól így fogom hívni Mírát.
-Halottad az egészet?-kérdeztem és megfordultam.
-Igen és nem kell magadra haragudnod.
-Szeretlek-oda mentem hozzá és megöleltem és adtam neki egy csókot.-Hívhatlak Sütinek?
-Sütinek miért akarsz engem te Sütinek hívni?-nézet rám furcsán.
-Mert az cuki név és jól állna neked.
-Miért az azt jelentené,hogy dagadt vagyok vagy mi?-és ezen elfancsalodott.
-Jaj nem dehogy is csak nem tudok neked semmi becenevet adni.
-Nem is kell amúgy indulhatunk?
-Igen mehetünk.Szia anya-elköszöntem és már mentünk is ki az ajtón.
Mindent megmutattam neki és az utolsó utunk a park volt ahol a barátaimmal régen a legtöbb időt töltöttük.Nagyából elmeséltem neki mindent amit csak tudtam. Egyszer csak megtorpant.Mentem volna tovább ő meg nem mozdul.
-Míra mi a baj??-néztem vissza rá.
-Az ott Nathan??-nézet rám furcsán.
-Szerintem igen miért?
-Várj az ott a volt osztálytársam általánosból!-mi van.én ezt most nem értem.Elkezdet húzni.Szó szerint rohantam utána.
-Shani te vagy az?-kezdet ordibálni tőlük két métere.A csaj felénk kapta a fejét és elmosolyodott.Míra elengedte a kezem és elkezdet futni a csaj is elengedte Nathan kezét és szét tárta.Míra oda ért hozzá és megölelte. Biztos ismerőse.Oda mentem én is.
-Szia Nathan-köszöntem illedelmesen.
-Szia Niall-úgy köszönt mintha valami ellenség lenék.
-Míraaaaa
-Shaniiiiiiii-a lányok nagyon örülnek egymásnak.
-Jaj bocsi bemutatom neked a barátomat ö itt Niall-mutatott be illedelmesen. 
-Szia Niall én Shamanta vagyok-kezet ráztunk.Első látásra szimpi a csaj.-Ő itt a barátom Nathan bár biztos vagyok benne hogy ismeritek egymást.
-Igen jól hitted.
-Ti együtt vagytok?-nézet rá a barátnőjére furcsán.
-Igen-válaszolt és megfogta a csávó kezét.
Nekem valahogy ez a páros nem nagyon jön be.A csaj tök szimpi a csávója meg nem bír nagyon király.

Megérkezés

34.fejezet

Míra*
Haragudtam Niall-ra de megbocsátottam neki.Nem akartam elveszíteni.Szeretem de valahogy ezt nem tudom két perc alatt feldolgozni és elfelejteni.Miután ezt megbeszéltük vissza mentünk Louis-hoz.Niall újra megkérdezte tőlem, hogy szeretnék-e vele menni.Bele egyeztem. Louis-tól elköszöntünk.Nem akarta megvárni míg felszállunk.Ez érthető.Megkérdeztük mikor megy a kövi gép és ezzel a jeggyel amint van felszállhatunk-e.Sikeresen elintéztük ezt is.Leültünk egy padra.
-Ugye annyira már nem haragszol??-erre most mit válaszoljak.Persze hogy haragszom rá de ezt nem akartam vele éreztetni.
-Hát igazából haragszom még rád de már nem annyira-láttam rajta azt hogy megbánta és nem akarta és tényleg a csaj hibája és még is ő bűnhődik.Azért hogy ne lógassa az orrát megfogtam a kezét és biztatóan megszorítottam.Erre felkapta a fejét és rám mosolygott.-Hogy viselkedjek a szüleiddel?-kérdeztem rá hogy megtörjem a csöndet.
-Hát...légy önmagad!-már megint az a szomorú mosoly.Istenem olyan idegesítő amikor nem vidám.
-Rendbe.Niall figyelj rám egy picit-szóltam neki.Tisztázni akartam vele ezt az egészet.-Szeretlek, de igen haragszom.Kérlek ne legyél ilyen szomorú mert igazából nem is rád haragszom hanem arra a lányra.
-Köszönöm-és erre megcsókolt.Hiányzik az a Niall aki állandóan mosolyog.Jó most nem csodálom azért mert nem mosolyog és nem örül.
Végre bemondták, hogy fel lehet szállni a repülőre.Felszálltunk.
-Hova szeretnél ülni az ablak mellé vagy nem?-udvariasan megkérdezte.
-Ülhetnék én az ablakhoz-néztem rá kutyus szemekkel.
-Persze nyugodtan-és mit egy úriember kitárta a kezét.

Niall*

Iszonyatosan megbántam az egészet.Ez a barátnőm észre is vette.Bár biztatóan beszélt hozzám még is úgy éreztem, hogy soha sem fog megbocsátani.Felszálltunk a gépre.Udvariasan megkérdeztem tőle kívül vagy belül szeretne ülni.Felszállt a gép.Mírának mániája a fényképezés.
-Most direkt fényképezel?-teljesen olyan volt,hogy csak engem akar még csak heccből is fényképezni.Még véletlenül se a tájat.
-Igen-ez a mosoly.Gyönyörű.
-Jó na elég!-toltam el a gépet a kezéből.
-De nem!Mutatóm is kell majd valamit az unokáimnak.
-Honnan tudod,hogy nem én leszek a férjed?-na jó ezzel elvágtam magam.
-Honnan tudjam ki tudja mi lesz addig és ha igen akkor is kell mutatni valamit az unokáknak hogy régen milyen sugár gyerek voltál!-ezen elkezdett röhögni.Elkezdtem csikizni.Mikor már nem kapott levegőt a röhögéstől abba hagytam.Egy kis ideig csöndben figyeltük egymást aztán átkaroltam.Ő pedig a mellkasomra dőlt.Így voltunk addig míg meg nem érkeztünk.
-Csinálunk így egy képet?-fordult  felém.
-De csak egyet-mosolyogtam rá és adtam a homlokára egy puszit.Villant a vakú.-Hé nem ezt beszéltük meg.
-Na jó akkor csináljunk úgy is egyet.
-Oké de akkor az előzött kitörlöd.Mert akkor megint megcsikizlek!-alkudoztam vele.
-Oké-ez könnyű volt.
Megcsináltuk a képet és már szálltunk is ki.Anyummal megbeszéltem,hogy eljön értünk a reptérre.Így is volt már várt ránk.
-Szia anya!-elengedtem Mírát és megöleltem anyu.
-Szia Niall-viszonozta az ölelésemet és egy puszit is nyomot az arcomra.
-Jó napot kívánok-köszönt Míra illedelmesen.
-Szia hívj csak Maura-nak-mosolygott rá Mírára.-És tegez nyugodtan.
-Rendben én Míra vagyok Niall barátnője-kezet ráztak.
-Üdvőzölek a családba Míra.Hány éves vagy?-kérdezett rá anyukám és elindultunk a kocsi felé.
-17 de lassan 18.
-Várod már,hogy 18 legyél?-úgy vettem észre hogy anyunak szimpatikus Míra.
-Igen már nagyon várom.
Itt valamelyest be is fejeződött az ismerkedés mert utána anya rólam kérdezett, hogy hogyan ismerkedtünk meg hogyan jöttünk össze.Mire haza értünk olyan 5 fele járhatott.Elkezdtek még főzni.DE csak azért mert mikor itt vagyok akkor anya mindig a kedvenc kajámat csinálja és most van segítsége.Kitalálta hogy megtanítja Mírának az elkészítését.Készen lettek és megvacsoráztunk.Még beszélgetünk és utána mindenki elvonulta aludni.Vagyis inkább csak anya mi meg elkezdtünk filmezni.Míra már a felénél elaludt.

Még egy esély

33.fejezet

Niall*
Nem bírtam tovább elkellet valahova rejtőznöm.Látván ahogy Míra sír azért mert az a némber letámadott biztos voltam, hogy ezek után bízni már nem nagyon fog bennem.Rohantam.Nem érdekelt senki és semmi csak futottam.Ezek után nem hiszem, hogy bárhova is eljönne velem.Oda érem.Berontottam.Az első szabad fülkébe bementem lehatottam a tetejét és leültem.Nem bírtam ki sírás nélkül.Ez most egy kicsit furán hangzik egy fiú szájából de elejtettem pár könnycseppet.Mikor már kitisztultak nagyjából a gondolataim vissza mentem.Nem rohantam mert biztos voltam abba,hogy Louis még nem beszélte ezt meg vele.

Míra*

Mikor megláttam azt, hogy Niall egy másik lánnyal csókolózik azt hittem elájulok.Csak arra tudtam gondolni, merre a legközelebbi ajtó amin megtudnák szökni.Mikor már a rohanásra kész voltam és idegileg is akkor megfordultam és már rohantam volna is de Louis megállított.Össze rogytam a sírástól.A földön ülve csak arra tudtam koncentrálni vajon miért csinálta ezt.Oda jött hozzám és Louis hoz.Alig hallottam amit mondott de nem is nagyon figyeltem rá.Nagyon megharagudtam rá.A szemem sarkából láttam, hogy könnyek gyűlnek a szemébe és elrohan.Még mindig a földön ültem.Az erőm elhagyott és nem tudtam mást csinálni mint zokogni.Louis megpróbált felültetni egy padra.Több kevesebb sikerrel.
-Míra kelj föl a földről-szólt nekem és én bele kapaszkodtam a karjába.-Na gyere majd én segítek fogd meg a karom-és egy lendülettel felrakott a padra.Már egy kicsit alább hagyott a sírásom így feltudtam valamilyen szinten fogni a körülöttem lévő világ dolgait.-Jól vagy?-kérdezte.
-Hát... szerinted hogy lennék-szipogtam és megint könnyek folytak az arcomon.
-Figyelj rám kérlek.Niall nem akart megcsalni az a csaj egy nem normális.Niall olyan szinten oda van érted,hogy más csak álmodik róla.Az a lány azt hiszi bármit megtehet és most direkt csinálta ezt a szemed láttára-próbált nyugtatgatni.
-Louis te ezt nem érted ha annyira szeret akkor miért hagyta magát?-én se tudtam rá a választ és ő se. Muszáj volt,hogy megöleljem most volt a legnagyobb szükségem egy barátra és  ő volt ott nekem.A legjobb barátnőm épp a vakációját tölti a pasijával én meg itt dekkolok repülőtéren. Megöleltem.Nagyon rosszul éreztem magam.Nem bírtam tovább itt ülni és sírni.Úgy döntöttem megkeresem Niall-t és ha tényleg annyira szeret akkor valamit megpróbálok kezdeni vele.Nagyon szeretem én is a a barátomat de most jelen pillanatban nagyon dühös vagyok rá.Ha nem beszéljük ezt meg akkor szerintem képes elmenni és soha többé  nem látom.
-Louis én megkeresem Niall-t-szóltam Louis-nak de csak azért,hogy ne lepődjön meg ha felállok és elmegyek.
-Rendben.Sok sikert-rögtön levágta.Biztató tekintete kicsit megnyugtatott.Felálltam és megszédültem.Lou rögtön felpattant,hogy elkapjon ha dőlők.
-Köszi
-Nincs mit.De most menj még mielőtt elmegy-ezzel elindultam rohanva amerre ő is ment.

Louis*

Mikor Míra úgy dönt feláll és elmegy megkeresni Niall-t már rögtön tudtam miért.Míra is iszonyatosan szereti a haverom és ő sem szeretné elveszíteni.Mikor Míra felállt és megszédült rögtön felugrottam és megfogtam.Nem csodálom,hogy megszédült ennyi sírás után.Még mielőtt eltűnt volna a nagy tömegbe küldtem a haveromnak egy sms-t.
                                "Míra elindult megkeresni téged!!"
Ezt csak azért küldtem el neki mert így ő is elindul és hamarabb találkoznak.Egy-két másodperc múlva már kaptam is a választ.
                             "Köszi,hogy szóltál.Rohanok!!"
Akkor biztos voltam benne, hogy tényleg elkezd futni.Nem láttam a fejét de biztos felcsillant  a szeme.Mírát még láttam valahol a tömegbe.De a szőke herceg fejét is látom ahogy rohan, biztos kiszúrta a barátnőjét. Valamennyit láttam belőlük de nem túl sokat.Szorítottam.Remélem össze jön nekik és kibékülnek.Érdekes módon a   tömeg nagy része elment így tisztán láttam őket.Jönnek.Gyorsan elfordultam nehogy azt higgyék,hogy őket figyeltem.
-Mi újság gyerekek? Kibékültettek?-figyeltem mert a kezeik újra össze fonódva voltak.
-Igen megbeszéltük de még mindig haragszok de adtam még egy esélyt.
-Ezt örömmel hallom-elmosolyodtam nem bírtam tovább.Olyan aranyosak együtt.-Most végül akkor mentem Írországba?
-Míra eljössz velem a következő géppel?-Niall a biztonság kedvéért kérdezte meg.A következő gépet meg azért említette mert az előző már elment.
-Igen elmegyek veled-de aranyos.Míra nyomott egy puszit a szőke királyfia arcára.
-Rendben.Akkor eljöttök velem megkérdezni, hogy mikor megy a következő.
-Én szerintem elindulok haza-nem akartam itt lógni a nyakukon ezért döntöttem úgy, hogy haza megyek.-Nektek viszont jó szórakozást.
-Köszi mindent.Szia-köszönt el tőlem Míra.
-Én is köszönök mindent-Niall is és elindultak.
Én is elindultam a kijárat fele.Mikor kaptam egy sms-t.
          "Köszönöm haver.Fél óra múlva indul a kővetkező gép még egyszer köszönöm!!"
Fél óra és a gépen ülnek.Ez már megnyugtatóbb jel mint az előző gépnél az az incidens.Örülök nekik de gy kicsit fáj,hogy egy ilyen jó csaj foglalt mint Míra.Haza értem.Fáradt voltam ezért úgy döntöttem lefekszek aludni.Bekapcsoltam a TV-t hátha könnyeben alszom el.5 perc múlva már az álmokban jártam.

Két óra múlva*
Mikor már úgy éreztem ,hogy kipihentem magam bekapcsoltam a TV-t és elkezdtem gondolkodni az álmomon. Azt álmodtam,hogy Niall-ék szakítottak és Míra velem jött össze.Ez nem tudom mit takart de már most nagyon hiányzik a lány.Este 7 körül járhatott.Unalmamban felhívtam Harry-t.
-Csá-szóltam bele a telefonba.
-Csá mizu?
-Semmi se veled?Kérdezhetek valamit?-úgy fogok rákérdezni erre a dologra mintha nem is velem történt volna meg.
-Hát persze mi a baj?-nem tudom milyen bajra gondolt semmi bajom sincs.
-Az egyik barátom mesélte,hogy a haverja és a csaja össze vesztek de úgy ahogy kibékültek a csávónak már nagyon hiányzott a lány és vele is álmodott.Szerinted ez mit jelent tetszik a csávónak a csaj?
-Hát én ebből a storyból úgy vettem ki,hogy igen-jaj de jó olyan tetszik aki foglalt és,hogy tetőzzük még ráadásul a barátom barátnője az.Nagyon király.

Reptéren

32.fejezet

Niall*

Míg Míra elment és felöltözött addig én elkezdtem rendbe szedni a nappalit. Nagyon utálok pakolni de most kivételesen muszáj megcsinálnom mert ma indulunk Írországba.Éppen tolom vissza a fotelt mikor csöngettek. Mielőtt kinyitottam volna gyorsan felvettem egy pólót.Oda mentem az ajtóhoz és kikukucskáltam.
-Á szia Louis.Mi járatban erre?-nyitottam ki az ajtót de az arcáról csak annyit tudtam leolvasni,hogy "ez mit csinál egy szál pólóban meg alsógatyában talán megzavartam valamit".
-Cső haver csak arra gondoltam leviszlek majd titeket a reptére úgy sincs semmi dolgom.-volt egy olyan érzésem, hogy nem csak ezért jött.
-Aha értem-közbe becsuktam az ajtót ne hogy meglásson valaki engem alsó gatyában-Kérsz reggelit ha már itt vagy?-kérdeztem és jött le a képcsőn Míra.
-Szia Lou mi újság??-és megölelték egymást.Ezek mióta vannak ilyen jobba.
-Semmi se veled?
-Velem se sok hogy hogy jöttél?-Louis végig csak bámulta Mírát kezdtem egy kicsit féltékeny lenni.
-Hát csak azért jöttem hogy megkérdezzem a pasidtól kell-e fuvar a reptérig.
-Megyek és felöltözök okés?-féltékenységem az egekben.
-Rendben de mielőtt elmész mit szeretnél reggelizni?-mosolygott rám és nyomott egy puszit az arcomra.
-Legyen valami egyszerű mondjuk egy hagymás rántotta-öleltem át és már enyhült is a féltékenységem.
-Ne előttem légyszíves nem akarom látni ahogy össze hoztok egy kölyköt-ez nem normális mire gondolt úristen azért még,hogy megöleltem  nem fogok előtte bármit is csinálni Mírával.Ilyen perverz embert még nem láttam.
-Hahaha nagyon vicces vagy Louis.-válaszolt helyettem is a szerelmem-Na menjél és öltözz fel.
-Igenis főnők asszony-ezen elkezdtünk röhögni egy kicsit de tényleg felkellet öltöznöm mert már így is késésben voltunk.Felmentem és azon kattogott az agyam, hogy vajon miért lettem én féltékeny a haveromra hisz csak beszélgettek.Olyan gyerekes vagyok.Előkaptam Míra kedvenc kollekcióját.Egy fehér testre simuló póló és egy fekete nadrág.Egyszerű de még is nagyszerű.Elő vettem még egy kék pulóvert is ha esetleg fáznék.Csak is azért kék mert a barátnőmön kék póló van na jó nem azért.

Míra*

Niall-on láttam valami olyasmit amit még eddig nem láttam rajta.Egyszóval féltékeny volt Louis-ra.Bár nem értettem miért de az volt.Megjegyzem olyan édes amikor durcizik.Direkt csináltam azt a műsort a reggelivel hogy utazás előtt ne legyen olyan feszült a hangulat. Niall olyan kis buta nem tudom miért lett féltékeny hisz csak beszélgettünk.Elkezdtem csinálni a reggelit de nem tudtam másra gondolni csak erre a szituációra. Mielőtt elkezdtem volna pirítani a hagymát inkább felmegyek hozzá és megbeszélem vele ezt az egészet.
-Mindjárt jövök-szóltam oda Loui-nak aki csak bámulta a üres falat.
-Rendben.
Felmentem Niall-hoz aki épp a fürdő szobában csinálta a haját.Ideges lettem.Nem tudtam mit fog szólni.Nem hiszem, hogy haragszik rám.Bár kitudja.Máskor mindig bőbeszédűbb de előbb olyan furi volt.
-Niall bejöhettek?-nyitottam be a fürdőbe.
-Persze miért ne?-a tükör előtt állt és próbálta valahogy beállítani a haját.
-Várj hagy segítsek-muszáj volt valamit tennem mert ha így fojtatja ebből sapka lesz-Ugye nem haragszol?
-De hogy is miért haragudnék hisz csak beszélgettetek és tudomásom szerint nincs köztetek semmi-miközben próbáltam valamit kezdeni vele a szemébe mondtam egy olyan választ amit még szerintem senkinek nem mondtam.
-Niall ilyet még senkinek nem mondtam-most lettem a legidegesebb, átkaroltam a nyakát és elkezdtem mondani-Még senkit se szeretem úgy mint téged.Soha az életbe nem csalnálak meg egy ilyen fiút mint te,hogy még azon is féltékeny leszel,hogy valakivel beszélek ilyen ritka.Nagyon nagyon szeretlek-mondandóm végén megcsókoltam.Nem tudom mennyi jutott el a tudatáig de igaz amit mondtam neki.
-Míra sose hagyom hogy valaki is szét válaszon  minket.Imádlak-olyan édes végig figyelt rám-Amúgy kész van már a kaja?
-Még nincs-feleltem kérdésére-De ha segítesz előbb kész leszünk.
-Igenis főnök asszony.
Megcsináltunk a kaját megettük mind a hárman gyorsan elpakoltam és addig a fiúk bepakoltak a kocsiba.Már alig vártam,hogy elinduljunk.Mire végeztem a konyha elpakolással már ezek bent ültek a kocsiban.
-Míra jössz már?-ordibált ki nekem Louis mikor zártam be az ajtót.Egyáltalán nem vagyunk késésbe nem tudom mit kapkodnak.
-Igen nyugi jövök-szóltam és már ültem is be az autóba.Hátra ültem mert azt hittem,hogy Niall előre ül.De nem.Be ültem mellé és rá mosolyogtam.Még mindig olyan szomorkás feje volt.

Louis*

Bepakoltunk a cuccaikat Niall-al. Mostanában olyan keveset beszél és ezt megpróbáltam kideríteni.
-Héjj haver mi a baj? olyan csendes vagy mostanában-kezdtem a faggatózást.
-Hát  az van.....hogy...az.. exem elkezdet nekem írogatni és nem tudom,hogy-hogy mondjam el Mírának-hogy mi?? az exe az a csaj kész elmebeteg.Tudja, hogy van Niall-nak barátnője és ő elkezd írogatni neki.Sose volt szimpi az a csaj.
-Ez most komoly??Nem hiszem el.
-Már pedig igaz folyton sms-eket küld hívogat meg ilyesmi twitteren és facén is állandóan zaklat-szegény miután szakítottak mármint az exével azóta nem száll le róla.Vagyis két hónapja abba hagyta valamilyen szinte de most jutott szerintem el az agyáig, hogy a volt pasijának van barátnője és most megpróbálja őket szétszedni.
-És szoktál neki válaszolni vagy valami ilyesmi?-muszáj volt erre rákérdeznem mert ha vissza ír neki akkor nem csodálom,hogy nem hagyja békén.
-Dehogy is nem szoktam neki semmire se válaszolni.
-Akkor jó-ennek örültem.Talán ha én közlöm majd a csajnak,hogy esetleg már lekéne állnia akkor abba hagyja.De ezt az idő alatt kel megcsinálnom míg ők Írországban vannak-Leállítsam?
-Hát jó lenne csak attól félek,hogy felkeresi Mírát-itt szerintem már a síró görcs határán volt.Nagyon szeretheti a barátnőjét ha ennyire védeni akarja.Beültünk az autóba és vártuk míg ki jön Míra.
-Ülj hátra hozzá és akkor út közben elmondjuk neki-próbáltam valamit kitalálni.
-Köszi Louis.
-Nincs mit-már egy 5 perce bent ültünk a kocsiba de Míra még sehol.Végre nyitódik az ajtó-Míra jössz már?
-Igen nyugi jövök-szólt vissza és bezárta az ajtót Niall-on nagyon látszottak a gondolatok amik átfutottak az agyán.
-Ne izgulj nem fog kiugrani az autóból meg fogja érteni-szóltam hátra és megpróbáltam nyugtatgatni.Míra beszállt és rámosolygott.
-Mi a baj?-észre vette azt amit Niall nagyon próbált leplezni.Észre vette az izgulást az idegességet.
-Menjünk szerintem-és tapostam a gázba.
-Na mondjátok már mi a baj mi történt.Niall szólalj már meg-Míra egyre idegesebb lett úgy ahogy Niall is.
-Az van, hogy az exem újra elkezdett írogatni nekem és nem tudom, hogy mit csináljak már mondani akartam  csak nem volt rá alkalmam.Louis megpróbálja a csajt leállítani-kezdet hadarni a szőke gyerek.
-Nem hiszem el és mióta írogat??-Míra kicsit kiakadt de érthető a pasijáról van szó.
-Hát már egy ideje de sosem válaszoltam-próbálta menteni a menthetőt.
-Louis ez  igaz?-kérdezte tőlem idegesen.
-Ömm igen igaz de Niall tényleg nem válaszolt semmire se vissza-megpróbáltam védeni és kimagyarázni.
-Ne kapd fel a vizet lécci nem szeretnék vitát utazás előtt-Míra erre kicsit lenyugodott nem tudott semmit sem mondani szerintem vagy nem is akkart.
Az út további része csöndben telt el ami kicsit idegesített.Csak a rádiót lehetett hallani.Megérkeztünk a repülőtérre.Itt már váltottak pár szót mikor pakoltunk ki.Már a csomag ellenőrzésnél voltunk.Niall ment elsőnek aztán Míra.A biztonság kedvéért velük maradtam.Azt vettem észre, hogy a haverom körbe nézet és utána gyorsan elkapja a fejét.Nem tudom kit vett észre de fejével elkezdett mutogatni és így már én is észre vetem a volt barátnőjét.Messze volt.Abban bíztunk talán nem veszi észre.Niall előre ment míg mi a csomagokkal vacakoltunk ő addig lerendezte a jegyeket.

Niall*

A reptéren állva megláttam az exem.Már akkor tudtam ez így nem véletlen.Míg Louis és Míra a csomagokkal szenvedtek én addig elmentem lerendezni a jegyeket.Amik már előre le voltak foglalva.A pultnál állva valaki hátulról átölelt.Biztos Míra az.Megfordultam erre az exem lesmárol.
-Te mit képzelsz magadról?-mikor eltoltam magamtól csak ezt tudtam megkérdezni.A szemem sarkából megpillantottam Mírát amint csak ámul, hogy mit csinálok.Eldobta a bőröndöket és már a futásra készült mikor Louis lefogta de én eközbe már elindultam hozzá.
-Niall ne menj vissza hozzá ő nem hozzád való-fogta meg a kezem én pedig leráztam magamról dühösen.
-Nem ez nem igaz-és elkezdtem rohanni.
Mikor oda értem hozzájuk Louis már lent guggolt Míránál a földön aki csak  zokogott.
-Míra nem csaltalak meg ö támadott le nem akartam kérlek higgy nekem-próbáltam beszélni hozzá de csak sírt és sírt próbáltam vele beszélni nem jött össze.Megkértem Louis-t beszéljen a fejével míg én elmegyek a mosdóra.

Vidámparkban

31.fejezet

Míra*

Miután sikeresen bepakoltunk még egy fél órát elidőztünk nálunk míg felhívtuk Louis-t,Liam-et és Harry-t.Nem tudom,hogy mit csináltak mert csak Liam vette fel elsőként.
-Szia.-szóltam bele röhögve mert Niall közbe nem hagyott békén.
-Szia Míra mit szeretnél?-a hangjából ítélve azt hitte szerintem,hogy egy kicsit be vagyok rúgva.
-Csak azért hívtalak netán-tán lenne-e kedved eljönni velem meg Niall-al a vidámparkba?-röhögtem bele a telefonba.
-Min röhögsz ennyire??
-Hát.... a kedves..... haverod nem hagy békén... és csikiz.-próbáltam valami válasz félét kinyögni míg ez a nem normális csikiz.
-Jaaa értelek.-leeset neki a tantusz.-Mikor mennénk?Mert én úgy tudom, hogy ti holnap indultok.
-Igen holnap reggel indulunk.De viszont ma mennénk.-ezt már normálisan eltudtam mondani anélkül,hogy röhögök.
-Ja értem.Akkor oké mehetünk.
-Amúgy nem tudod, hogy Harry és Louis merre járnak mert nem érjük el őket.-tudakoltam meg.
-Hát ők épp a stúdióban vannak úgy hogy nem nagyon fogjátok őket elérni.-hát akkor hármasban leszünk.Jaj de jó két sráccal ez az.
-Oké rendben.Akkor csak érted megyünk.
-Ha kettesben akartatok menni akkor nem zavarok.-milyen édes ha csak ő jön akkor már nem is akar jönni és erre kikapja Niall a kezemből a telefont.
-Kösz haver.-szólt bele.
-Na ne legyél udvariatlan.-szóltam rá.
-Nem vagyok az ő nem akar jönni.
-Nem az mondta,hogy nem jön hanem azt hogy akkor nem zavar ha kettesben akartunk menni.
-Hát nálam az azt jelenti hogy akkor nem jön.-kaptam ki a kezéből a telefonom.
-Bocsi Liam.De gyere nyugodtan ha jönni szeretnél.-próbáltam udvarias lenni.
-Nem menjetek csak nyugodtan nekem úgy is szöveget kell tanulnom.
-Okés akkor szia.-köszöntem el.
-Szia.
-Akkor megyünk?-kérdeztem és öleltem megy barátom.Válaszként adott egy csókot és megölelt.
Felélt rám nézet és elindult az ajtó felé.Követtem és őt perc múlva már a kocsiban voltunk.

Niall*
Megérkeztünk a vidámparkba. Kiszálltunk az autóból és már meg is rohamoztak a rajongók.Szegény Míra meg csak ott áll és néz ahogy fotókat és aláírásokat kérnek tőlem.Némelyik rajongó olyat is kér, hogy ő is legyen rajta a képen.Mikor észre vették a biztonságiak a nagy tömeget körülöttünk rögtön jöttek és  sikeresen bejutottunk.
-Mire szeretnél elsőnek felülni?-adtam neki egy puszit bocsánat kérés képen a fanok miatt.
-Hát.. mondjuk legyen a hullám vasút.
-Oké akkor menjünk.
Felültünk.Minden rendben volt addig míg megint rám nem talált pár lány azzal a célból mint mindig kép aláírás stb....Én ezt már nagyon untam ezért úgy döntöttem inkább haza megyünk Mírávval.
-Nem mehetnénk inkább haza?-néztem rá a legszebben.
-Zavarnak?-rögtön tudta mi a bajom.
-Hát elégé.
-Akkor igen.-ezt nem értettem ha nem zavarnak akkor nem megyünk haza vagy mi?-Menjünk.
Fonódott össze e kezünk.Szerelmem azt találta ki úgy is útba esik a cukrászda benézhetnénk.Így is tettünk. Elbeszélgetek egy ideig a nővérével é pedig addig lenyomtam egy csokis muffint. Elköszöntek és elindultunk hozzám.Már csak azért is hozzám mert reggel 11-kor indul a gép.
-Mit csináljunk?-nézet rám hatalmas barna szemeivel.
-Nézünk filmet?-próbálkoztam.Mondjuk én egy kicsit mást terveztem.
-Oké mid van?
-Milyet szeretnél romantikusat vagy horror vagy pedig vígjáték?
-Olyanod van ami vígjáték és romantikus is?
-Hát nem tudom ott a polc válogass.Én addig kimegyek a konyhába hozok valami nasitt.
-Ok.
Két perccel később halom hogy valamit talált.Ezt onnan gondoltam hogy bekapcsolt a tv.
-Na mit találtál?-léptem be a nappaliba egy tál popcornnal a kezembe meg kolával.
-Neked meg van a Step up?
-Ezek szerint.-úristen de rég nem láttam már azt a filmet.-ezt szeretnéd megnézni?
-aha.
-Akkor rakjuk be.
Beraktuk kihúztam a kanapét hoztam párnát meg egy plédet ha esetleg fáznánk .Elkezdődött a film és én átkaroltam ő pedig hozzám bujt.Fél órája néztük a filmet és nem birtok már magammal.Valamit tennem kell ezért elkezdtem puszilgtani. 
-Mit szeretnél?-nézet rám csábosan.
-Szerintem tudod te azt nagyon jól.
-És ha nem? 
-Akkor majd megtudod.-ezzel fölé térdeltem és megcsókoltam.
Vissza csókolt és elkezdte a pólómat birizgálni.Aztán egy határozott mozdulattal lerántotta rólam.Ezután történt minden a maga rendjén.

Másnap*
Reggel az ébresztőnk ébresztet. Körülbelül 9-kor.Felkeltünk és egymásra néztünk.Adtam életem szerelmének egy csókot és felültem.
-Szeretlek.-minden reggel így szeretnék felkelni.
-Én is szeretlek.
Felült mellém és megölelt.
-Mit szeretnél reggelizni.-kérdezte és adtam neki egy puszit a homlokára.
-Most csak pirítóst szeretnék.
-Rendben de először felöltözök.
Ezzel felállt és elment.

Elkalandózás

30.fejezet

Niall*

Bele túrt a hajam és egy gyengéd csókkal ajándékozott meg.Úgy terveztem a programot mára, hogy elmegyünk a vidámparkba.Csak azt nem tudom lenne-e kedve velem eljönni vagy nem is szereti.

-Míra-szólaltam meg de a mondat végét már nem tudtam kimondani.

-Igen mit szeretnél édesem?-nézett rám két gyönyörű  barna szemével.

-Csak annyit szeretem volna kérdezni,hogy lenne-e kedved elmenni a vidámparkba?-és ekkor beugrott.Nekünk holnap lesz az 1 hónapos évfórdúlónk.Ezt hogy felejthettem el?Nem tudom istenem ha megtudja hogy elfelejtettem szerintem egy kicsit ki fog akadni.

-Persze miért ne.-ezzel a válasszal együtt kaptam még egy csókot ami kicsit hosszabbra sikerült.Imádom mikor határozottan de még is olyan lágyan csókol.-De előtte be kell pakolnunk mert tudod reggel indulunk.-figyelmeztettet.

-Rendben édesem.-karjaimba vettem és felvittem a szobámba.-Milyen ruhákat vigyek?-csak azért kérdeztem meg tőle mert ő a nő és ő tudja hogy mi áll jól nekem meg mi nem.

-Hát hogy ha megyünk az utcán akkor nem szeretném hogy ha minden féle lány rád másszon.Nem tudom neked minden ruha jól áll.-Az ágy szélén ült és engem nézett hogy-hogy bénázok a ruha hajtóhatásban.-Segítsek?

-Aha lécci.-már nem bírtam tovább ő hajtogatja a ruháim én meg csak ülök nem megpróbálom utánozni mert nem akarom hogy azt higgye csak kihasználom.

-Mit csinálsz?-értetlenkedett.

-Megpróbállak utánozni.-elég béna lehettem.

Míra*

Niall olyan édes volt ahogy próbálkozott a ruhák össze hajtásával.De már nem bírtam nézni azt ahogy össze-vissza hajtogat.megpróbált utánozni de az se nagyon jött össze.

-Na jó hagyd abba majd én megcsinálom.-néztem rá és elnevettem magam.

Eldobta a pólót és elkapott leöntött a földre és megcsókolt.-Így nem leszünk kész.-beszéltem bele a csókba amit személy szerint nem bántam hogy ezt csinálja.

-Nem baj sötétbe úgy is izgalmasabb a vidámpark.

-Igen?-kérdeztem és még mindig csókolt.-Honnan tudod?

Kb. olyan 10-15 percen keresztül csak csókolt és csókolt.Nem bántam sőt nagyon jól eset.Mikor csók csatánk befejeződött elváltunk egymás szemébe néztünk és én megöleltem.Ott feküdtünk a szoba közepén és egymást néztük.Megbabonázott azzal a kék szemivel.Csak néztük egymást és néztük mikor oldalra fordul és fölém hajolt.És megint csókcsatába kezdtünk.

-Nagyon nagyon nagyon Szeretlek.-mondta bele a csókba.

-Én is.-szétváltunk.-Nem tudnák nélküled élni.-csúszott ki a számból.

-Én sem. Öröké veled akarok lenni.

-Én is.-elmosolyodtunk mind a ketten.-Na jó most már tényleg be kéne fejezni a pakolást mert még nekem is össze kéne szednem a cuccom.-Mikor ezt kimondtam megcsörrent a telefonom.

Volt egy olyan érzésem hogy Nikoll az mert ők már megérkeztek.Nagy nehezen elő szedtem a zsebemből a telefont.És a megérzésem tökéletes volt Nikoll az.

-Bocsi ezt fel kell vennem. Nikoll az.

-Rendben nyugodtan.-és adott egy csókot életem szerelme.

-Szia-kezdtem magyarul.

-Szia ugye nem zavartam meg semmit.-szerencse hogy a magyart nem érti Niall mert akkor most nagyon nagyot tudott volna röhögni.

-Nem dehogy is.Milyen Zayn-éknél?

-Nagyon jó mindenki nagyon kedves és aranyos főleg az anyukája és a nővére.-kezdte el mondókáját.

Miután mindent elmesél még azt is hogy meg volt az első  alkalmuk.Nagyon örülök hogy ilyen jól kijön Zayn családjával.De annak még jobban örülök hogy Zayn-nel kijön.

-Na jó szedjük össze a cuccaidat.-Niall erre a mondatra kirántott a szekrényből vagy tíz nadrágot,vagy háromszor annyi pólót és pulóvert.És elkezdtük össze hajtani vagyis inkább én.Végeztünk.Levittük a nappaliba a bőröndjeit.Vagyis inkább ő cipelte.Elindultunk hozzám és nálam is körülbelül ugyan ez zajlott le kivéve hogy most már rá parancsoltam hogy ne szórakoztasson el hanem pakoljunk.Hát nem nagyon sikerült.